Ez is elérkezett hát! Holnap félénken betipegek 38-as lábacskáimmal az Írószövetség épületébe, a nagyok elefántcsonttornyába és hallatom a hangom. Ez az út eleje. Nem tudom még merre vezet, lelépek-e az első elágazásnál vagy nyílegyenesen haladok rajta évekig, évtizedekig, hogy a végén, számtalan kiadott könyvvel a hátam mögött, sikeres írónőként köszöntsön ország-világ. Tovább

Sajnálom, a húsvéti nyúl nálunk múlt ki, ezért ne is várjátok jövőre. Úgy történt, hogy találtam a facebookon egy édes nyuszi formájú tortát. Nem tudok sütni, utálok is, de szoktam. A végeredmények erősen eltérnek egymástól, ha átlagot akarok számolni belőlük, akkor a közepesen csúf, de általában ehető minősítés jön ki. A nyúl formájú torta annyira […] Tovább

Nehéz róla elfogódottság nélkül beszélni, pedig ő nagyon utálja, ha valaki így tesz. Tőle nem kell meghatódni, köszöni, de nem kér a pátoszból, a fényezésből, a tömjénfüstből sem. Egyszerűen teszi a dolgát, leírja, amit gondol, és nagyon boldog, ha ezzel valakinek erőt adhat. Semmi egyebet nem akar. Nem szerepel a tévében, arca nem villog az […] Tovább

Aprócska igaz történet. Igazándiból nem hozott nagy változásokat senkinek az életébe. Nem forgatta ki sarkaiból a világot. Nem osztott észt, nem mondta meg a tutit senkinek. Egyszerűen csak megtörtént, és volt egyetlenegy ember a világon, aki észrevette, és megörökítette. Mert ez a valaki folyton abban az ideában él, hogy egyszer mégiscsak… tudjátok, a pillangóhatás miatt… […] Tovább

…hogy nem gyanakodtam jobban, hol lehet az a bizonyos eb elhantolva. Pedig a hullája már az elején bűzlött kissé. …hogy önmagam feláldozása által kerestem – a megélhetésre is kevés – pénzt, tehát megint elkövettem azt a hibát, hogy az anyagiak fontosabbá váltak számomra, mint önmagam. …hogy próbáltam olyan lenni, amiről azt gondoltam, erre van szükségük, […] Tovább

Idén is jó buli a meri kriszmesz A sütőben a beigli mellett rácponty hal, és ha sikerül, töltött káposzta is lesz!   A férjem tehetséges ács A talpba faragásnál példás barkács Két ujjperc múlva már áll is a karácsonyfa Boldogan vár minket a baleseti sebészet ügyeletes doktora.   A két eb lelkes fadíszítő segéd A […] Tovább

Első hetem vége. Fáradt vagyok lelkileg, hibát hibára halmozok, egyre fogyó lelkesedéssel figyelek. Keményen hajtottam. Önmagamat motiválva, nem kell senkinek a biztatása. Mégsem felelek meg! Az „Úr” gépszemei minden sarokból engem lesnek. Elég gyorsan dolgozom? Munkám elvárt módon végzem? Nem akarok üres lukakat látni a polcokon, dörög Isten hangja, közben az arra rendeltetettek szétlopják az árukészletet. […] Tovább

A mészárlás   A Hófehér Sziklák Apró Népe békés életet élt. A táj, melyen megtelepedtek, egyhangú volt. Mindenütt csak a hatalmas, gömbölyded kövek végtelensége. A nap soha nem sütötte, nem melegítette, nem világította át a tájat, ők mégsem búslakodtak emiatt. Az égitest tüze nélkül is egyenletes meleg klímában, gyönyörűséges sötétségben, majdnem teljesen vakon töltötték dolgos […] Tovább

Nálunk a tárgyak is megbecsült „élőlények”, hisszük, hogy van lelkük, s ha már így van, akkor szinte emberi bánásmódban kell, hogy részesüljenek. Az emberi méltósághoz pedig elengedhetetlen egy saját név. Samu a hűtőink harmadik generációja, aki az Öreglány után következik a sorban. Öreglány nem annyira vén asszony, bár rég nem csitri, nevét előző munkaadója, Nagyi […] Tovább

3. Miután átjutok Kella cukorgengszter kutyáinak sorfalán, lehuppanok kedvenc kanapémra a nappalijában, ő meg imádott füles foteljébe ereszti bele popóját, ám előbb szervíroz nekünk egy-egy csésze illatozó twinings chai teát. Mennyei! Kella teái mentik meg az életkedvem a váratlan és villámgyors kimúlástól. Sokat tapasztalt pszichológus-nézésével várja, hogy megszólaljak. Kivételesen helyénvaló e tekintet, de amikor ok […] Tovább