Aki olvassa a blogom tudja, hogy itt minden eredeti, egyedi, saját. Nem szoktam mások gondolatait átvenni, idézgetni, bejegyzésemként idebiggyeszteni. Azzal ékeskedjék az, aki megírta. Most, talán először és utoljára, kivételt teszek, mert rábukkantam valamire. Nem a világhálón, bár valószínűleg itt is megtalálható ez a szöveg. Egy kedves barátom küldte el nekem még évekkel ezelőtt egy […] Tovább

Keservesen teltek a percek. Nem tudom hányszor latolgattam végig az esélyeimet. Hány percet, órát várjak arra, hogy megtalálja és elolvassa az üzenetem? Aztán, ahogy múlt az idő, úgy csillapodtam. Kezdtem egyre biztosabb lenni abban, hogy hívni fog, hiszen valaha sokat jelentettem neki, és biztosan maradt még egy parányi, ki nem hunyt szikra, ebből a lobogó […] Tovább

Semmivel nem tudnám jobban megképesíteni mondandómat, mint a nagyszerű pop-art festő Erro festményeivel. Renault-scape azaz Renault-táj Eldobható világban élünk. Mindent lecserélhető, újabbal helyettesíthető, hamar értékét vesztő. Mi is azok vagyunk. Eldobhatóak. Erről írtam tegnapelőtt, tegnap, és írok ma is, mert rábukkantam valamire a neten, ugyan hol másutt? 🙂 Egy oldalra, melynek címe Titokfilm. Szeretném, ha […] Tovább

Motivációs levelet nem mellékelek. Ma pocsék napom van. Az ég napok óta felhővel terhes, pedig napot kéne szülnie. Kínlódásában esőkönnyeket hullat egyfolytában. Hol bőségesen, hol éppen csak szipogósan keveset. Mivel rendszeres kapcsolatot tartunk egymással, lassan már én is sírósra váltok szenvedése láttán. Vajon miért van az, hogy a gyötrelmek hozzák ki belőlem az önvájkálós gondolatokat? […] Tovább

Lélekölő villaversenyekre, topcéges állásinterjúkra, trendi magániskolákba szóló kihívásokat provokálunk ki, fogadunk el. Holott ez választás kérdése. Nem muszáj versenyezned. Hisz egyedi vagy, egyetlen, senki máshoz nem fogható! Ezen a szinten már nincs kihívó, nincs mezőny. Nem muszáj felfalnod minden reklámozott árut, azután nem kötelező kihánynod azt a girhességkultusz jegyében, még akkor sem, ha úgy látod, […] Tovább